Túrázás a fenntarthatóság jegyében

Üdv és sziasztok! Mostanában újra elkezdtem túrázni és folyamatosan keresem a megfelelő minőségű és mennyiségű összeállítást. Mit vigyek magammal, mennyit és milyet? Ezért rendszeresen szoktam túrabeszámolókat nézni, hogy ötleteljek. Én jellemzően mindig túlpakolom magam. Nem szeretek semmiben sem hiányt szenvedni – ezért inkább én szenvedek (így legalább edzésben tartom magam). De a lényeg, hogy mikor…

Apu elkezdődött…. 2020 első túrája

Az idei év első túrája nem mostanság volt – istenigazából nem is akartam írni róla, de miután bejött a vírus és úgy döntött, hogy marad is egy jó ideig, úgy gondoltam írok róla, mivel nem lehet tudni, hogy kis családom mikor lehet újra együtt, és mikor évezhetjük újra egymás társaságát. Az ominózus kirándulás február 22.-én…

A családi sátrazás a „kicsikkel”

A jelenlegi bejegyzésemet csak az ujjaim írányítják. Írnak az ujjaim, mert írni akarnak. Akik egy kicsit is követik az életemet tudják, hogy nagyon nem egyszerű az elmúlt években. Igen sok változó van benne amire lényegében semmilyen szinten nincs ráhatásom. Folyok az árral, vagy éppen lógok a semmiben. Egyik sem egyszerű nekem. Minden egyes gyerekeimmel töltött…

Vysoké Tatry – leküzdve

A legmagasabb hegy amit eddig megmásztam a Kékes volt a maga kis 1014 méteres magasságával ami nagyon nem volt akadály. Úgy gondoltam kicsit emeljük meg a lécet, és ezért egy szervezett túra keretében ellátogattam a Szlovákiába hogy meghódítsam a Téry Ödön túristaházat mely 2015 méter magasan helyezkedik el a – szintkülönbség olyan 1300 m körüli..…

Neszmélyi emlék – a nulladik TBT – update by syaky

Mától számítva két hónap múlva nyitja kapuit az első Túlélő és Bushcraft Tábor a Hidegfém szervezésében. Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy 2014 őszén volt egy nulladik TBT is. A helyszín, az elképesztően jó adottságokkal rendelkező neszmélyi volt határőr laktanya épülete és körbekerített területe. Az épület nem luxusszálló, sohasem volt az, de az időjárás viszontagságaitól megvédi…

Dornyay Béla Emlékút

…avagy 53 km, két nehéz zsák, két és fél nap. Nemrégiben ismerkedtem meg a neten Vándorral, aki amellett, hogy a Magyar Túlélő Portál és a Késportál aktív tagja, bónuszként még a közelemben is lakik; így elvileg nem láttuk akadályát annak, hogy együtt menjünk néha az erdőbe, akár rövidebb, akár hosszabb utakra is. Most ez utóbbira…

A vértesi paracordlepke igaz története

A múlt hétvégi, Csiklingvárnál lefolytatott laza sátorozás után (amit én „iskolaköszöntőnek”, Zsolt fiam viszont makacsul „nyárbúcsúztatónak” hívott) elhatároztam, hogy ideje megszemlélnem az Országos Kék egy számomra eddig ismeretlen szakaszát, ahol szégyenszemre még sosem jártam, pedig relatíve itt van a közelemben. A Szárliget – Kőhányáspuszta közötti szakaszról van szó, amelynek a kőhányáspusztai részén már voltam ugyan,…

Fertő-tavi teker(g)és

Naszóval, nem csak a gyalogosoké a világ, mondok, és a kies augusztus havának tizenötödik napján, az Úr kettőezer-tizennegyedik esztendejében elautóztunk az ország egyik nyugati szegletébe, Fertődre, azzal a nemes céllal a szívünkben, hogy egyetlen nap alatt körbebiciklizzük a Fertő-tavat. Az akciót a szokásos alapos felkészülés előzte meg: ellenőriztem a garázsban, hogy megvannak még a kerékpárjaink,…

Magyar erdőbe magyar piramist!

Nemrégiben a GPS turistatérképének frissítése közben ütötte meg a szememet egy szó, amely, valljuk be, eléggé hülyén hangzott itt a kies bakonyi környezetbe belehelyezve: „kőpiramis„. A szó a Fejér megyei Iszkaszentgyörgy neve mellett szerepelt, méghozzá majdnem közvetlenül. Azonnal felvijjogott bennem a vészlámpa: mi a lótúró az a kőpiramis a Bakony aljában…? Rögtön tudtam, hogy nekem ezt…