Már jó ideje gondolkodtam egy jó élező készlet beszerzésén. Van ugyan Spyderco készletem, Fallkniven DC4 (aki egy zuhanásos balesetből kifolyólag már D4..) Most megérett a helyzet, és a hidegfem.eu jóvoltából hozzá jutottam három, különböző finomságú kőhöz. A kövek mérete 100 x 39 x 15 mm, finomságuk 180, 600 és 1200-as. Kíváncsi voltam arra, hogy a mostanában gyakrabban használt átlag acélokkal hogyan viselkedik úgy, hogy igyekeztem minél többféle anyaggal próbálkozni, a lehetőségeim keretein belül persze.
Az egyik általánosan használt acél, a Sandvik 12c27 volt, a Mora gyárából. Kaptam 2 darab Mora 860 MG típusú kést, melynek az éle ki volt kicsit töredezve, leginkább a hegy alatti íves rész és a hegytől számított 6 cm. Mint megtudtam, konzervet nyitottak vele, és a precíz de kényes skandináv él megsínylette ezt.
Beáztattam a köveket, nem mértem az időt, de egy jó fél órát biztos áztak, ha nem többet. Nem foglalkoztam a nagyoló kővel, egyből a 600-assal álltam neki az elsőnek, tudni akartam, hogy mennyire szed. Nos, az érezhető volt, hogy nem nagyolásra termett. Azért azt a kb 2 tizedet ami ki volt törve az élből, ledolgoztam vele. Aztán a hegy alatt az él ívének a végéig egy kicsit meredekebb élszögben áthúztam, gyakorlatilag egy kis élszalag szerűséget húztam rá, bár nem igazán feltűnő. Jó lesz az, ha ismét ilyen feladat elé állítják ami ennyire igénybe veszi. Majd ugyanígy tettem a másik késsel is. Áthúztam őket bőrön, roppant jók lettek.
Következő alany egy egyedi Lovász kés volt, a Fullánk, N678-as pengével.
Ennek az adja a pikantériáját, hogy 58 HRC–re hőkezelve, a magas, 1,9% vanádium tartalma miatt eléggé kopásálló, a rissz-rossz köveket simán el lehet koptatni vele. Nos, jelen esetben ilyen gond nem volt. Az él nem volt rossz, de gondoltam ráfenek kicsit. 600-as kővel olyan 20 perc melóval kellemes élt lehetett rá húzni. Persze ezt is áthúztam bőrön, megkoronázva a munkát. El tudod képzelni, hogy a szőrt lehántó konkáv köszörülésű penge hogy vág? Neeem, ha még nem volt a kezedben egy olyan izé…na…tudod, amivel a Jedi lovagok is szoktak hadonászni, az a színes pengés búgó hangú miaz. 😀
Egy Berényi Sándor által készített G10 panelos, pille könnyű Ko13 pengéjű bicskát is éleztem. Napi feladatokra teljesen jó ez az anyag jó hőkezeléssel, vagy akár konyhakésekhez is tökéletes. Nem egy csodaacél, cserébe a közepes éltartásért igen jól élezhető. A szőrt már nem harapó élt, szó szerint kb 5 perc csiszolással + bőrös fenéssel borotválóra lehetett húzni. Remek ez az anyag, és a készítője is tud bánni vele. Nagyon szeretni való ez a bicska.
Most pedig a hab a tortán: Porpáczy Zsolt által készített Elmax pengés Strider replika került sorra. Nagyon nem volt éles. Vágott, de becsillogott a letompult él, és ezt fenőacéllal sem tudtam orvosolni. Éleztem már, és emlékeztem rá, hogy nem volt vicces. Nem akármilyen anyag, főleg ezzel az élszöggel – konvexen. Egyszer régebben -csak a vicc kedvéért- megcsináltam azt, hogy amikor munka közben várnom kellett a kollégákra, unalmas pillanataimban egy 60-as szeget kezdtem el hegyezgetni. Vitte… mondjuk néztek is rám furán, de ez már utólag ugrott be, amikor kérdezte valaki, hogy:
– Mért is csinálod ezt?
– Mert tompa a szög a szálkát kiszedni – válaszoltam.
Szóval végigfutott rajtam a kósza gondolat, hogy bekészítek valami mozifilmet, szotyit, bármit, és indulhat az egész estés program. Meglepetésként ért a dolog, hogy nem úgy alakult! 35 percnyi 600-as köves simogatás + utána bőrszíjas fenés után pattogtak a finom szőrszálak is! Biztos lehetne még fokozni ezt az eredményt is, de nekem ennyi bőven elég, Lao Ce szellemében:” Aki túl élesre fen: élét hamar kicsorbítja”.
Következő alany egy Angelero (Palcsesz Imre) és Szabó András mester által Poldi csapágyból kovácsolt, Szűcs András barátom által konvex élszalagosra csiszolt „Kaláka” edc kiskés volt, amely éles volt ugyan, de valami hiányzott még… egy kis áztatás a 600-asnak, és indulhat a banzáj! Na, ez speciel rövid banzáj volt,mert pár perc csisza oldalanként + bőr és iszonyat éles lett. Nem csak hogy lehúzta a szőrt, hanem szép lassan tolva látványosan pattogtak le a szálak, ellenállást nem érezve. Azóta már vágtam vele párszor, sérülés sehol, de annyira nem változott az élessége, hogy 2 napja sikeresen elvágta az ujjam, pedig alig értem hozzá . Azt nem is éreztem hogy hozzá értem, csak már a csípést, hogy mélyre ment. Kiváló, ergonomikus kis kés, hiába no, jó acélból, jó kovács, jó hőkezelő és a csiszoló szaki csak jót hozhat ki.
Nem kés, de balta: nemrég volt szerencsém végre élőben is találkozni egy Norvégiában élő hazánk fiával, aki Degu néven közlekedik az internet világában. Fenomenális figura, ezt bizton állíthatom a –többek között vele is- eltöltött cirka 2 és fél nap után. (Azon filózok,ez nem volt-e félreérthető…mindegy,manapság ebben nincs semmi ciki. 😀 ) Szóval volt olyan kedves, hogy egy általa szerzett balta gyűjteményből kaptam Tőle, egy valahol ott Északon, Svédországban vagy Norvégiában kovácsolt balta fejet, melyet ez úton is nagyon köszönök Neki. Mivel ez a balta valószínűleg egy-két évtizednyi melót lehúzott a sarkkör környéki erdőkben, az éle szét volt verődve. Bakköszörűn szépen lenagyoltam,és a 180-as kővel nekiálltam élezni. Megcsináltam vele az él szép ívét, kiszedtem a köszörűkő durva nyomait,majd a 600-as kővel feléleztem becsülettel. Nagyon frankó keményre van edzve az él, és lehetett rajta dolgozni rendesen, csak úgy csúszott rajta a fenőkő! Szépen kiszedtem a 180-as kő karcait is,és szép egységes selyem fényű élszalagot készítettem a baltára. Utána nekiálltam és benyeleztem. Iszonyat jól dolgozik…
Ezen munkák alapján összegezném a tapasztalataim a Haidu kövekről:
Pozitív benyomások:
– Nagyon jó, hogy nem eszi meg egy keményebb acélból készült kés
– A mérete alapján remekül használható egy bicskához, 13cm-es pengéjű késhez és a pár gramm híján egy kilós fejű baltához is
– Simán lehet használni szénacélhoz, egyszerűbb vagy jobb rozsdaálló acélokhoz és akár porkohászati acélhoz is
– A 180-a kő karcait szépen kiszedi a 600-as is, tehát nem szükséges egy drága, aprólékos rendszert felépíteni
– Az 1200-ast egyszer próbáltam a Mora-n de nem volt értelme, ezért nem is említem sehol
– Tetszik a környezetbarát kartonpapír csomagolás, amin belül a törékeny termék buborék fóliába van csomagolva
– Tetszik, hogy ugyan rá van írva filccel a szemcsefinomság a kőre,de hátha lekopna, az egyik keskeny végébe bele van karcolva készítés közben nyers állapotában, így mindig megmarad az info
– Ár-érték arányban a sok egyéb kőhöz mérve teljesen jó
Negatív benyomások:
– Néha élezés közben megakadt a penge, mintha szemcsék lettek volna benne. Úgy láttam karcot is húzott. Nem tudom, egyedi eset-e vagy másik kőnél is előfordul-e már (ezt már én is tapasztaltam – szerk.)
– A kő belseje eltérő színű mint a külső részek, hogy ez most különböző keménységet, inhomogenitást mutat-e vagy csak esztétikai hiba-e arra nem jöttem rá, gyanítom hogy az utóbbi. Tehát kb. nem érdekes, nem nézegetni van… ( A fenőkövek felületén esetlegesen látható mintázat nincs befolyással a fenési tulajdonságokra – irja a készítője. haidu.hu )
Az észrevételeket elkövette:
Moti, azaz Molnár Tibor
Végezetül szeretnék még név nélkül pár hozzászólást idézni a Facebook oldalamról, ahol ugyancsak kicsit kiveséztük a témát. ( szó szerinti idézetek! )
– Számomra tökèletes (280,600,1000), mióta megvannak a spy sharpmaker a fiókba porosodik akárcsak a DC4.
– nekem is van 600-1200-as. annyi érdekesség vele kapcsolatban hogy a kő középső részén és a szélén nem ugyan olyan a szemcse finomsága, de ettől eltekintve megfelel nekem ( elvileg ugye annak kellene lennie – szerk. )
– Áztatni mindenkèpp kell.
280-as kővel simán elèrem a Mora kèsen a borotva èlt, SLP pengènèl h kicsit „tèpve” ugyan de hozza a szőrt.
Tnap meg spy meadowlarkot ès gerber lmf2-t konvexesítettem Haidu köveken (èlszalagot) sikerrel, igaz technikámon van mit finomitani. Xd
Szerintem nem csak kezdőknek jó! Csak meg kell tanulni használni meg sokat gyakorolni!
– Haidu után a dc4 szvsz csalódás lesz. Én úgy egy éve HCE 280-600-1000 sort használok, és tökéletes. Ha vki nem tud vele mindeni igényt kielégítő élt húzni, ott nem a kő a szűk keresztmetszet. Amilyen könnyen lehetett használni a CPM D2nél szvsz az annál komolyabb acéllal sem lesz gondja. Még kerámia késen is lehet vele hatást elérni.