Ezzel a bejegyzéssel kicsit off leszek, de ki kell írnom magamból, mert annyira jó volt. Régen volt már ilyen élményben részem, egyszerűen fantasztikus volt.
Fejembe vettem, hogy bevállalok egy húzósabb túrát, mivel az időjárás miatt kényszerszabadságon ülök otthon, és kezd már négy fal-undorom lenni. Megfűztem egy hasonlóan elvetemült havert, hogy tartson velem a hóesés-fűszerezte túrára, aztán csatlakozott még egy Késportál-tag, így hát hárman (Syaky, Firesnake, Ronin) vágtunk neki a szakadéknak, illetve a mintegy tizenöt kilométeres távnak.
A túra normál körülmények között (20 fok, napsütés, száraz talaj) egy egyszerű kis séta, viszont 30-40 cm mély hóban, mínusz 7-9 fokos hidegben és zuhogó hóban egy kicsit komolyabb vállalkozás. Volt valamiféle kitaposott nyom, (jó tudni, hogy vannak más fanatikusok is), de azért nem volt egyszerű.
A képek nem tudják visszaadni azt a látványt, amiben részünk volt. Szűz hó mindenütt, ahol pedig normál körülmények között pataknak vagy vízesésnek kellett volna lennie, ott több centi vastag jég volt, és a zubogást a lábunk alatt hallottuk.
Félúton, a pihenőnél megálltunk enni, és kipróbálni a magunkkal hozott eszközöket. Firesnake barátom előző nap összedobott egy bushcraftosok által előszeretettel használatos hobo kályhát, hogy kipróbálja, miként is működik az ilyesmi, már ha működik egyáltalán.
Az eredmény elég vegyes volt. A szerkezet igen kicsi, nagyon lassan melegít, és a szelelés miatt tele kell lennie lyukakkal. Nagyjából azért működik, csak türelem kell hozzá, meg rengeteg aprófa. (Megjegyzem azért, hogy Firesnake jéghidegen falta be a képen látható konzervét, mert nem tudta kivárni a felmelegedését.) Eközben Ronin és én, egy kicsit nagyobb tűz megalkotásával voltunk elfoglalva, igen erős hóesésben. Első lépésben készítettem egy kis tollaságat – a képen látható egy kicsit nagyra sikeredett de csináltam kisebbeket is.
Ezután kialakítottuk a tűz helyét.
Majd megkíséreltük a lehetetlent: tüzet csiholni hóesésben.
A következő dolgokat hívtuk segítségül:
– Light My Fire Maya Dust, amit a következő leírással árusítanak, illetve árusítok én is: „gyantatartalma 80%-os, ezért könnyű meggyújtani még akkor is, ha nedves, lángja pedig rendkívül forró”. Ez így igaz, csak a „nedves” szót ki kell húzni. Én legalábbis nem jártam sikerrel, pedig majdnem egy teljes darabot elhasználtam belőle.
– Light My Fire Firesteel, ami nagyon szépen adta a szikrát. Azonban vigyázzatok vele, mert ha csöpög róla a víz, akkor már ez sem az igazi; kicsit kenődik.
– A gázöngyújtókat bizony el lehet felejteni. A gáz nem szereti a hideget, tizenöt percnyi tenyérben melegítés után sem volt hajlandó tűzet adni.
– Vizálló gyufa – na ez bevált. Viszont még ez sem azonnal, hanem több szál feláldozása után.
– Negyedórás fáklya. – Ez pedig a nyerő! – enélkül biztosan nem sikerült volna tüzet csinálnunk.
Ezután megkajáltunk; egy kis zacskós leves csodákra képes, ajánlom ilyen helyzetekben mindenkinek. A végén még kávéztunk is (köszönet Firesnake éltársnak a gondoskodásért!), majd folytatódhatott a túra. Könnyebb dolgunk volt, hiszen az út innentől fogva lejtett, és segített a gravitáció. Viszont a hó mintha kicsit mélyebb, a kitaposott ösvény pedig gyengébb lett volna, úgyhogy azért továbbra sem volt könnyű.
Végül megérkeztünk Dömösre, a kiindulópontra. A mérleg: eltöltöttünk egy igen kellemes napot, kimenekültünk a paneldzsungelből a természetbe, kivéve Ronint, az idegenvezetőnket, mert ő helyi lakos, így nem kellett menekülnie.
Ha bárki hasonló kalandra adná a fejét, vannak bizonyos alapszabályok, amiket illik betartani. Fontos, hogy soha ne menjünk egyedül ilyen helyre, próbáljunk meg felkészülni az esetleges vészhelyzetekre, közöljük otthon, hogy hova megyünk, és bizonyos időközönként jelentkezzünk be. Ha ilyen időjárási és terepviszonyok között balesetet szenvedünk, igen nagy bajba kerülhetünk, mi például egész nap egyetlen párral találkoztunk. Legyen nálunk tartalék ruha, élelmiszer, elem, és legyünk megfontoltak. Ha viszont ezeket az intelmeket nagyjából betartod, hatalmas élményekkel gazdagodhatsz, és jócskán lesz mit mesélni a haveroknak.
Havasi yeti alias Firesnake
Köszönöm Firesnake-nek és Roninnak, hogy velem tartottak, remélem lesz még részünk ehhez hasonló nagyszerű élményekben!
Tisztelettel,
Sztrakkay alias syaky
ui: Szólj hozzá!
Related
Én köszi nektek az élményt nagyon jó ki „séta ” volt 😀
Remélem még csinálunk hasonlóakat csak kicsit nagyobban.Tudod sátorral a háton és több napos „séta”.Akár Szlovákiában is ahol több sétálnivaló van.
király túrák mi a multkor lenyomtunk apámmal meg párismerőssel 25 km et ilyen hóban és egy primus szikravetővel meg egy darab vattával és papíral tűzetraktam ahol virlit sütöttünk nagyon király a felszerelésed
Köszi.
Ezért is érdemes élni.