Újabb bemutató Erdei Mihály tollából. Ezúttal egy Opinel moddolást olvashatunk tőle.
Ebben a mai rövid szösszenetben egy kis csináld magad következik, mintegy ötletadóként.
Bizonyára sokaknak cseng ismerősen az Opinel márka, ez az olcsó, szavojai bugyli, ami árához képest kimagaslóan jól használható, minőségi acélokkal operáló késeket takar. Mindezt úgy érik el, hogy egyrészt mindent maguknak
csinálnak, még a markolathoz való fát is egy erre a célra kezelt erdőből termelik ki. Másrészt meg, rém egyszerű formákat és megoldásokat alkalmaznak. Egy átlagos Opinel 5, azaz öt alkatrészből áll! És ebbe a pengét tartó tengely is beletartozik.
Szóval nem túl komplikált cuccok. De ugyebár, ami több mint 100 éve működik, azt minek háborgatni? Szóval azt hiszem, mindenkinek kell legalább egy ilyen olcsó, de minőségi és hasznos kis bicska.
Nekem is van egy 10-es méretű, Inox, azaz korrózióálló Sandvik 12C27 acélból készült darab. Ez egy rendkívül könnyen karbantartható alapanyag, nagyjából 56-58Hrc keménységre edzve. Relatíve éltartó és gyorsan újrafenhető.
Elég sokáig hordtam magammal az erdőbe is, mivel könnyű vele faragni és nagyon jó étkezésre.
De pár éve konyhai igáslónak van befogva, ahol ugyanúgy elemében van.
Néhány hónapja drága feleségem letörte a hegyét, ami nem egyedi eset, mástól is hallottam már ilyet. Ha van valami gyenge pontjuk, akkor ez az. Finomabb munkákra való csak. Szóval lepattant.
Egy ideje nézegettem már, hogy kezdeni kéne vele valamit, de mindig elodáztam. Aztán valahol találtam egy opinelek moddolásával foglalkozó oldalt, ahol láttam néhány egyszerűbben elvégezhető módosítást, így hát belevágtam.
Ha már a pengét le kell csiszolni, gondoltam,miért ne lehetne drop pointra, picit erősebb heggyel, és akkor már kezdjünk valamit a markolattal is. 😉
Egy alkoholos filccel nagyjából bejelöltem a formát, majd lefűrészeltem. Ezután durva smirglivel kialakítottam a véglegeshez közeli formáját, kicsit levékonyítottam az oldalait és síkba csiszoltam a markolatot a zárógyűrűvel.
Majd finomítottam 400-as és 600-as papírral.
Ezek után reszelőt ragadtam és nem kevés munka, plusz egy kis híján kisimított fémreszelő árán eldolgoztam a lepattant hegyet és kialakítottam az új pengeformát. Ezután beszereznem némi alkoholos pácot, bekevertem és szépen, türelmesen? kenegettem mindaddig, amíg nem voltam elégedett az eredménnyel.
800-as papírral fejeztem be, majd jöhetett egy kis olívaolajjal való kezelés. Két napig kentem, amíg csak szívta magába. Itt már egészen pofásan festett. Úgy gondoltam, hogy fel kellene polírozni, ha már pimpelünk, vagy mifene.
De ehhez sajnos nincsenek eszközeim.
Így elvittem egy helyre, ahol a mindenhez (is) értő bácsi készséggel felpolírozta nekem. Nem lett teljesen tükör, de talán nem is baj.
Ezután kapott még egy adag olajat, és igazából ennyi. Teljesen átalakult, de mégis megmaradt Opinelnek.
Aztán ezen felbuzdulva előkerestem a kincses ládámból egy régen kapott 4-es modellt. Ezen se zár nincs, se kulcskarika. Megdolgoztam ezt is, kapott egy pici furatot, zsályalevél alakú pengét és ugyanazt a pácot. Ennek a munkafolyamatairól nem készült fotó, csak a végeredményről.
Íme:
Kistestvér-nagytestvér :)
Ezek a dolgok egyáltalán nem nagy ördöngösségek, szóval reszelőt elő, próbáljátok ki ti is!
Kicsit egyedibb lesz, így még közelebb fog állni a szívetekhez!
Erdei Mihály, Marseille
Related