Böker Arbolito El Héroe
A kés nevéből nem ez jön le, és mégis, ez bizony egy magyar sikertörténet! Lássuk, hogy volt ez, egyenesen Farkas Péter tollából:
Farkas Péter
A német Messer Magazin minden évben pályázatot hirdet Leserwahl címmel. A korábbi gyakorlat szerint megneveztek egy témát, megadták a kötöttségeket, ennek megfelelően kellett készíteni egy kést és elküldeni a szerkesztőségbe. Egy következő számban a beküldött kések megjelentek fényképpel, sorszámmal, rövid leírással. Az olvasók az újsághoz mellékelt szavazólapon szavazhattak az általuk legjobbnak, legszebbnek ítélt késre. A győztes pénzdíjat kapott. A győztes kést, egyéb díjak mellett, kisorsolták a szavazók között. (A „Leserwahl-t” azóta is minden évben megtartják, de újabban valamilyen szempontok alapján összeválogatott széria késekre lehet szavazni.)
2008-ban rendhagyó módon nem kést kellett készíteni csak tervet. Böker Design Award 2008 volt a pályázat címe. Téma: EDC, kötöttségek: 6-7,5 cm pengehossz, hétköznapi használatra szánt kés legyen. Fődíj: a győztes kést a Böker szériában fogja gyártani és a győztes jogdíjat kap az eladott darabok után.
A korábbi években többször pályáztam kész késekkel, és ez a dolog egyáltalán nem tűnt bonyolultnak, csak éppen abban az időben eléggé le voltak kötve az energiáim (építkezés, gyermekáldás). Viszont szertettem volna indulni, ezért hogy a lehető legkevesebb időt kelljen rászánnom, elővettem a „megvalósítatlan projektek dossziéját” és átnéztem. Találtam egy tervet, amit évekkel azelőtt egy ihletett pillanatomban vetettem papírra, és amiről úgy gondoltam, hogy megfelel a feltételeknek. Hogy megnyerőbb külleme legyen, feldolgoztam AutoCAD-ben. (Emlékszem a feleségem épp a kórházban volt még az újszülött fiúnkkal. Éjszaka rajzoltam, miután a lányom elaludt.)
Összesen 170 pályázatot küldtek be. Mivel ez túl nagy mennyiség, egy – az újság és a Böker munkatársaiból álló – elő zsűri kiválasztott 40 tervet, amik aztán megjelentek a fenti módon az újságban. Az olvasók szavaztak és a 4/2008-as számban megjelent az eredményhirdetés.
A 6. helyet sikerült elérnem, ami azért nem rossz eredmény (az újságban kihangsúlyozták, hogy az első hat helyezésen négy különböző nemzet képviselői osztozkodtak, ami némi nemzetközi jelleget kölcsönzött a versenynek. Természetesen örültem, de különösebben nem foglalkoztam a dologgal, az élet megy tovább.
Később, valamelyik késes kiállításon összefutottam Szaszával (Szántó Szabolccsal) és szóba került ez a projekt is. Szasza teljesen be volt lelkesedve tőle. Szerinte az én tervem volt a legjobb, azt kellene gyártani a Bökernek stb. Aztán egy törzsvásárlómmal Siegler Gáborral beszélgetve kiderült, hogy ő is hasonló következtetésre jutott. Ezek nyilván erősen szubjektív vélemények voltak, de azért nálam is beindult a bogár. Néztem az első helyezett kést. Bár jól néz ki, de ebben a formájában sem nem gyártható, sem nem használható. Később, a megvalósult kés ezt igazolta is: csak nyomaiban hasonlított az eredeti tervre. A modell, azóta már ki is futott, tehát tényleg nem volt egy sikertörténet. A győztes tervező egyébként előtte már több kést is tervezett a Pumának. Hmmm… nem hiszem, hogy ettől boldog lenne a Böker.
Gondoltam egy nagyot, végül is mit veszíthetek:
Elkészítettem a kést. Penge N695, markolat canvas micarta visszaléptetve, csavarozva, vízszintesen hordható tok. Persze eltartott egy darabig, amíg elkészült, mert annyira azért nem tartottam fontosnak. Amikor kész lett egy levél kíséretében elküldtem a Bökernek. Megírtam ki vagyok, mit gondolok a késekről, az EDC-ről és milyen jó ötletnek tartom ezt a versenyt. Gratulálok a győztesnek, de szerintem a kritériumoknak az enyém jobban megfelel. Itt küldöm mellékelve. Javaslom gyártásra, ha gondolják éljenek a lehetőséggel. Ha nem, úgy köszönöm a türelmüket, küldjék vissza.
Kb. két hónapig sem kés, sem válasz nem érkezett. Már kezdtem elfelejteni, amikor kaptam egy E-mailt:
Mindenekelőtt elnézést kértek, hogy ilyen sokáig kellet várnom a válaszra, köszönik a küldött mintát, nagyon tetszik nekik. A kompakt méretek ellenére nagyon jó az ergonómiája, szívesen kézbe veszik a projektet. Természetesen a győztest is meg kell jelentetniük az őszi katalógusban, de egyáltalán nincs ellenükre, hogy ezzel párhuzamosan az én késemet is prezentálják.
Ezt még néhány, kissé vontatott email váltás követte, majd végül a 2010 tavaszi katalógusban jelent meg, „el Héroe” néven. A nevet a Böker adta, talán utalva arra, hogy ez a kis EDC kés a hétköznapok hőse. Argentínában a Böker ottani Arbolito üzemében gyártják. A markolat a mintától eltérően fa. A tok ebben a formájában a Böker terve, de megtartották az eredeti koncepciót, vagyis vízszintesen hordható. Úgy tudom az Arbolito modellek közül egy időben ez volt a legkeresettebb.
Aztán úgy alakult, hogy az együttműködésünk itt nem állt meg:
2012 őszén került katalógusba a Böker Plus Magyar nyakkés. Ezt a nevet is a Böker adta. 🙂 2013 őszén a Böker Plus Bandit, idén tavasszal pedig kihozták az el Héroé-t kicsit taktikaibb változatban, micarta markolattal. És talán nem ez lesz az utolsó… 🙂
Csokorba szedve: http://www.boker.de/artikelsuche/farkas-0-9999-1-0.html
Néhány youtube link:
http://www.youtube.com/watch?v=0JYKkiwdG7g
http://www.youtube.com/watch?v=7sIHt7HgXV8 (itt pont a győztessel együtt)
http://www.youtube.com/watch?v=VBrLNXT9c74
http://www.youtube.com/watch?v=o3i2dmEzjUw
http://www.youtube.com/watch?v=G7bBUW9D4xg&feature=player_embedded
Ez pedig már a micarta változat:
http://www.youtube.com/watch?v=70JMySzqZik
Ezúton is köszönöm Farkas Péternek, hogy ezzel a részletes leírással a rendelkezésünkre állt, megvilágítva a dolog hátterét!
Böker Arbolito El Héroe
A siker nem véletlen. Sok késhez volt/van szerencsém, de csak kevés közülük ilyen elképesztően átgondolt, ennyire kezes, hasznosulni képes. Bárhogy kapom a markomba – a feladattól függően változtatva a fogást – El Héroe mindig belesimul, mindig extra stabilan áll. Ez az átgondolt formatervezésnek, és a vason négy helyen is kialakított, csúszásmentesítő bordáknak köszönhető.
Böker Arbolito El Héroe
A penge full tang, a markolatpaneleken túlnyúló törővéggel, mely zsinórfuratot is tartalmaz. A termék egyenes leélezésű, élszalaggal. Alakja drop point, hamis fokéllel, mely nem csak hatásos design elem, hanem jól jön szúrásnál is. Acélja jó minőségű Böhler N695.
Böker Arbolito El Héroe
A penge egyik oldalán a Böker Treeband Arbolito felirat és logó foglal helyet az acéljelölés társaságában, szóval szinte már lexikon szócikknyi karakter. A másik oldal gravírozása pedig Farkas Péter logója. Hajrá!
Böker Arbolito El Héroe Micarta
A Böker, Arbolito családjának El Héroe késéből létezik gyárilag micarta markolattal szerelt verzió is, de alapból – igényes – keményfa paneleket kap a felhasználó, mozaikszegecsekkel rögzítve.
Adatok:
- Penge hossza: 75 mm
- Markolat hossza: 95 mm
- Markolat legszélesebb pontja: 18 mm
- Penge vastagsága: 4 mm
- Penge legnagyobb szélessége: 31 mm
- Penge anyaga: N695
- Markolat anyaga: Ébenfa
- Súlya: 133 g
- Teljes hossza: 170 mm
Böker Arbolito El Héroe
Gyárilag egy jól kidolgozott, vastag anyagú, kellemes illatú, barna bőr tokot kapunk hozzá, horizontális övre rögzítési lehetőséggel.
Ritkán jelentek ki ilyesmit, de azt kell mondjam, Farkas Péter munkája csillagos ötös! Egy elképesztően jól sikerült kés gazdája lesz, aki kifizeti a vételárát, amit az utolsó fillérig megér. Mert bár mindenre – értelemszerűen – nem alkalmas, de mégis nagyon sokoldalú, kényelmes, munkára fogható, jó acéllal. A magyar géniusz ismét átütött a középszerűségen.
Farkas Péter szakmai életrajza:
Gyerekkoromban szerettem faragni. A bal kezemen számos apróbb-nagyobb heg tanúskodik erről. Azt hiszem, nem jártam még iskolába, amikor valami tompa konyakéssel faragtam fából egy kést. Aztán vízfestékkel kifestettem, hogy élethűbb legyen. A kézügyességemet valószínűleg nagyapámtól és édesapámtól örököltem. Nagyapám kovács volt. Kiskoromban néha még kovácsolt. Szerettem tüsténkedni mellette a kovácstűznél.
(Egy kis szösszenet nagyapámmal kapcsolatban, talán nem idegen a témától:
http://pamacsespenge.blog.hu/2010/04/15/a_hadifogoly_borotvaja )
Tizenöt éves voltam, amikor a nyári szünetben édesapám munkahelyén töltöttem néhány hetet nyári diákmunkán. Egy épületasztalos-ipari KTSZ. karbantartó műhelyéről van szó, ahol édesapámnak kellett segítenem. Ez még erősen az „átkosban” volt, tehát volt bőven szabadidő, volt alapanyag: acél (gatterlap), nyélanyag (textilbakelit), gépek: bakköszörű és oszlopos fúró. Vagyis – az akkori körülmények között – minden adott volt a késkészítéshez. Először édesapám segítségével, majd önállóan kezdtem „gyártani” a késeket. Előbb csak saját részre, aztán a kollégák is kértek. Szóval készült néhány kés ez alatt az idő alatt. Az egyik ilyen kés lett édesapám munkahelyi evőkése, amíg nyugdíjba nem ment.
Aztán a készítés kényszere lappangott bennem jó néhány évig, mire újra a felszínre tört:
Az ezredforduló vége felé történt, hogy vettem egy Kaliber újságot (már azt is a benne fellelt késes cikk miatt vettem meg) amiben épp hirdették az akkor induló Késmánia Magazint. Amint lehetett beszereztem azt is. Ahogy belelapoztam, egy egészen új késes világ tárult elém: számomra addig ismeretlen márkák, készítők, acélok, anyagok és formák. Elkezdtem gyűjteni a fellelhető késes újságokat, szakirodalmat, és áhítattal nézegettem a meglehetősen borsos árú késeket. Hamar jött az isteni szikra: magamnak kell elkészítenem a saját ízlésem szerint. Az első ilyen kés egy Al Mar utánérzés volt.
Valamelyik Penge Magazinban volt egy cikk Makrai Ales tollából a kukrikról. Nagyon megtetszett a forma, készítettem egyet rugóacélból. Elmentem egy késes túlélő kurzusra, vittem a kukrit is. Ales is ott volt – mivel ő szervezte – és nagyon megtetszett neki. Készítettem neki is egyet. Kerekített ebből egy Kaliber cikket Magyar kukri címmel. (2003. júniusi szám) Ez némi ismertséget eredményezett és néhány megrendelést is.
2005-ben kiállítóként vettem részt a második Budapesti Nemzetközi Késkiállítás és Vásáron. (ez volt az első Lurdy házban megrendezett) Azóta viszont csak látogatóként sikerül eljutnom.
2010-ben kezdődött az együttműködésünk a Böker-rel, ami reményeim szerint, még eltart egy darabig.
Szeretem a késeket, és nemcsak készíteni. A legfontosabb szempont, amit szem előtt tartok, az, hogy a kés, amit készítek, funkcionális legyen, kezes és lehetőleg minél sokoldalúbb. Mindezt igyekszem egyedi formába önteni. Kicsit restellem, de faipari mérnök létemre a szintetikus markolatanyagokat részesítem előnyben a fával szemben. Ma már szerencsére a legkülönfélébb késacélok váltak hozzáférhetővé, még ha magyar viszonyaink között egyik másik nehézkesen is. Mivel magam is békés ember vagyok, a késre elsősorban, mint ártalmatlan szerszámra tekintek. Skizofrén dolog, de az egyik kedvenc témám ennek ellenére mégis a küzdőkés.
Számomra a késkészítés mindig hobbi volt. Sajnos csak kevés időm van ezzel foglalkozni. Néhány megrendelésem mindig van. Nem erőltetem, hogy több legyen, mert ezekre is nehéz időt szakítanom a kenyérkereső munkám és a család mellett.
Böker Arbolito El Héroe
