Ka-Bar Becker Campanion BK-2 – Bushcraftra teremtve

A Becker Knife and Tool egy amerikai késtervező és gyártó műhely, akik alapvetően katonai és túlélőkéseket készítenek. A nagy gyártó cégek gyakran kérnek fel kívülálló tervezőket, hogy új modelleket alkossanak a segítségükkel. Ennek az értelme az, hogy minél többféle stílus képviseltesse magát az adott nagy cég kínálatában. Persze a dolog nem mindig ennyire egyszerű és ünnepélyes. Az, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő Becker Knife and Tool miként keveredett a Ka-Bar szárnyai alá, olyan történet, amiről csak a bennfentesek tudják a pontos igazságot. Egy dologban kiegyezhetünk, jelen esetben a Ka-Bar és Ethan Beckert együttműködéséről van szó.

A Ka-Bar cég az 1800-as évekig vezeti vissza származását. Igaz, ekkor még nem Ka-Bar néven futottak. Évszázados működés és több cég fúziója után nyerte el mai alakját és nevét a cég. Maga a Ka-Bar márka a múlt század 20-as éveiben tűnt fel. Az első komoly szerepvállalásuk a II. Világháború idején volt, mikor is a U.S. Marine Corps az egyik késüket választotta hivatalos felszerelésként a katonák számára. A háborús és később a hidegháborús években olyan jól szerepeltek késeik az amerikai hadseregnél, hogy hamarosan a Ka-Bar márka nagyobb hangsúlyt kellett kapjon a cég életében. 1952-ben hozták meg a döntést, hogy a cég új neve a Ka-Bar Cutlery, Inc. lesz. Végül 1997-ben nyerte el mai nevét a cég, mikor az ős vállalat Cutlery névtöredéke is kikerült a hivatalos brandből. Megszületett a KA-BAR Knives, Inc.

No, e két cég szerelmének gyermeke a jelenlegi BK-2. Az elnevezés – értelemszerűen – a Becker Knife névből ered, a 2-es pedig egy típus megjelölés (ezúton köszönöm egy késbarát értékes hozzászólását e ténnyel kapcsolatban), mint mondjuk a kocsiknál, hogy Mazda 3. A Campanion pedig a felhasználási területre utal, miszerint kempingezés, táborozás. Persze a magyar nyelvben a kemping szónak van egy kis amatőr, szocreál felhangja. Egyből beugrik a balatoni kemping, bozontos hónaljú, szabados erkölcsű NDK-s lányokkal, lepukkant vizesblokkal, és üvegtigris szerű lakókocsiból árult száraz sülthallal, meg az ottfelejtett dinnyehéjra gyűlő darazsakkal. Az se rossz, de itt nem a magyar értelemben vett kempingezésre kell gondolni, sokkal inkább bushcraftra. Ez az igazi felhasználási területe ennek a szerszámnak. Mind a külső megjelenés, mind a puszta adatok erre utalnak.

• Penge hossza: 127 mm
• Penge vastagsága: 6.3 mm
• Penge anyaga: 1095 Carbon
• Markolat anyaga: Grivory
• Markolat hossza: 139 mm
• Markolat legnagyobb vastagsága: 27 mm
• Penge legszélesebb része: 42 mm
• Teljes hossza : 266 mm

A súlya is tekintélyes, fél kilogramm! Mind a teljes hossz, mind a penge hosszáról elmondható, hogy az ideális tartományban van. A full tang penge vastagsága brutális, 6,3 milliméter, de bushcraftra nagyjából ilyesmi való. A vas egyébként kapott egy fekete epoxy bevonatot. Ennek több funkciója van. Védi a pengét az oxidációtól, hisz ne feledjük, hogy magas széntartalmú (1095 króm vanádium ötvözet) acélról van szó.

Védi a pengét a szennyeződésektől, feltapadásoktól. Továbbá egy tükröződésmentes felületet biztosít. Természetesen, idővel, a használat miatt óhatatlanul kopik ez a bevonat. A szokásos kezelést, miszerint használat után letöröljük, átvonjuk olajjal, azt célszerű elvégezni. A vastag, és enyhén rücskös epoxy bevonat miatt, ami a fém részek 99%-át takarja, a szikravető indítására nem jöhet szóba a szokásos hely, a pengehát.

Erre a problémára egy apró trükköt használhatunk. A penge kapott egy kis holkert, egy félkör alakú bemarást a markolat és az él találkozásánál. Ide fut ki az élező eszköz a gyártás során, és az otthoni élezéseknél is ez teszi lehetővé, hogy a penge teljes hasznos hosszát leélezzük. Ebbe kell befogni a ferrocerium rudat, és itt végighúzni a vájaton. Kis gyakorlással szép szikraesőt kapunk. Parányi eltérés elképzelhető a szikravetőnk és a nyílás mérete között, de ez házilag orvosolható.

A penge vasa – hátrafelé – túlnyúlik a markolaton. Ez a nyúlvány a vaskos markolattal együtt önvédelemre és bármi összetörésére (üveg, dió, kő) is használható. A markolat zsinór lyukat is tartalmaz.

A penge drop point formájú, éle simára köszörült, kellemes 20 fokos szögben, általános, természetben való használhatóságnak megfelelően. Edzése 56-58 HRC keménységre történt.

A markolatról egy biztos, hogy műanyag. Pontosabban, üvegszállal erősített nylon. Van ahol Zytelt írnak (gyári oldal), van ahol Grivoryt. Összetételük alapvetően ugyan az, csak más cég készíti őket, ezért – logikus módon – más fantázianevet használnak. A Zytel a DuPont márkája, a Grivory az EMS-Grivory cég brandje. Fórumozók szerint egy kicsivel a Grivory jobb minőségűnek tűnik. Valahogy úgy fogalmaztak, hogy a Zytel műanyag, a Grivory jobb műanyag. Érzetre, tapintásra olyan, mint az alumínium vagy kerámia, csak a hangja más. 🙂 Az általam bemutatott modell mindenesetre Grivoryval szerelt verzió. A markolatpaneleket 3 db méretes csavar szorítja a vasra. Természetesen az kézmérettől függ, hogy kinek mennyire kényelmes a fogása. Nekem speciel nagyon bejött. Mintha csak a tenyeremre szabták volna.

A tok egy öszvér megoldás, pontosabban két anyag kombinációja. Gyöngyvászon és merev műanyag tok alkot egy hibridet. Addig nincs gond ezzel a szettel, amíg be van patentolva a kés. Viszont, ha patentet oldjuk, akkor ki kell venni a kést, mert egyébként a jelentős késtömegtől lifeg a kemény műanyag tok a lágy gyöngyvászon szalagon. Azért van pozitívuma is a toknak. A kemény műanyag részen kialakított nyílások és furatok lehetővé teszik, hogy akár csavarral, akár paracorddal fel lehessen rögzíteni akárhová a tokot, vagy magára a

tokra szerelvényezhetünk kiegészítőket, mint például tasak vagy tűzgyújtó rúd. Az a tapasztalatom, hogy a gyártók nem is nagyon erőlködnek a tokok terén, mert tudják, hogy a profi felhasználók úgy is egyedi tokot készítenek, készíttetnek, vagy a gyárit tuningolják igényeiknek megfelelően. Látni a neten szép egyedi megoldásokat. Apróság, de hasznos ötlet, hogy a tok alján egy nyílást képeztek, ahol a bekerülő esővíz, vagy bármilyen folyadék, szabadon távozhat a gravitáció segítségével.

A késre vonatkozóan elmondható, hogy a kivitelezés és összeszerelés általános minősége jó, hanyagságra utaló jelet nem találtam. Apró figyelmesség és a minőség jele, hogy a három – markolatpaneleket rögzítő – imbusz fejű csavaron még felirat is van. Az YFS betűk, a világ egyik legnagyobb csavargyárát jelentik. A termék gyenge pontja egyértelműen a tok. A műanyag rész elfogadható bár nem hozza egy kydex tok minőségét.

A szűk keresztmetszet mégis a gyöngyvászon szalag. Nem is értem, hogy ezt miért így csinálták meg. Becsatolt állapotban, sétálva, nem vészes a helyzet, de futni nem lehet benne, mert akkor az övhatároló nélküli, 10-12 centi széles szalag őrült táncba kezd a derekunkon. Ezért az egész rendszert célszerű mielőbb lecserélni egyedi kydex tokra, vagy a szalagot lecsavarozva, egy tek-lok rászereléssel a műanyag egységre, orvosolható a hiba.

Mivel a kést csak a bemutató leírása miatt és a fotózás kedvéért kaptam, ezért tesztelni nem állt módomban. Erről azonban számtalan videó található a neten. Azok, és a személyes találkozás engem meggyőztek. Szívesen tudnék magaménak egy ilyen BK 2-est.

A végére egy jó hír azoknak, akik kiütést kapnak a távol-keleti pengéktől. Bár a tok taiwani, maga a kés made in USA! 🙂