Holt térben – BG Paracord kés

Az alábbi rövid tesztben a „kutas kések” egyikét mutatom be. Név szerint ez a Bear Grylls nevével fémjelzett paracord fixpengés tőr/kés kinek-hogy tetszik. A késhez a hazai benzinkút hálózat egyik pontján jutottam hozzá. A paramétereket rögtön a legelején tudjuk is le:
Penge anyaga: 5Cr15MoV (55-57 HRC)
Pengehossz: 8,3 cm (nem legális, EDC-re így nem ajánlott). Teljes hossz: 19,7 cm. Penge szélessége (ezt sehol sem tűntetik fel, de én lemértem): 3,8 mm. Markolaton elhelyezett paracord hossza: 114 cm. Súly: 163g

A kézhezvételt követően az első dolgom volt, hogy a rikító narancssárga paracordot lebontottam és a saját készletemben lévő, valamivel hosszabb coyote barnára cseréltem. Nem mintha nem lenne tetszetős az eredeti, sőt ha erdőben letesszük az avarba könnyebb lesz megtalálni. Praktikai okokból cseréltem; a barnán kevésbé látszik a koszolódás, míg a narancson pillanatok alatt észrevehető a kosz, ráadásul nem ezt a kést fogom vinni magammal, ha erdőbe készülök. Szóval lecseréltem egy picit hosszabbra és a végét egy önmagába visszatekert kobra kötéssel oldottam meg, így könnyebben húzom ki a késhez járó kydex tokból. S ha már a toknál tartunk: több féle módon rögzíthetjük (balos-jobbos, hegy fent/hegy lent, függőleges/vízszintes). Én hátul hordom a derekamnál vízszintesen.

Mivel elég nagy tokról van szó nem nehéz visszavezetni a pengét a helyére. A tok kivitelezése eléggé bazári, de a célnak megfelel. Az első pár napban a ki-be helyezésnél némi műanyag forgács is jött ki a tokból, kicsit izgultam, hogy pár kivétel és a végén még szétfaragom az egész tokot, de szerencsére a folyamat megállt. A kés a tokban még nem lötyög, de a minőséget tekintve el tudom képzelni, hogy nem minden példánynál van ez így, sőt. Mint mondtam a penge mérete miatt nem EDC képes, ami szerintem melléfogás, mármint magyarországi viszonylatban (mindössze 3 milliméteren múlna). Viszonylag könnyű késről van szó, egyáltalán nem zavaró a napi viseletben, épp ezért lehetne legál méret és akkor a yard-tól sem kéne tartani.
Nézzük a kést! A penge anyagát tekintve nem kecsegtet sok jóval. Az eldogozások nagyon csúnyák. A pengeháton tisztán látszik az anyagminőség… és ez nem jó! Szintén vásári érzete van a dolognak. A csomagolásból kivéve a kés éles volt, de a szőrt bizony nem húzta, ahhoz még dolgoznom kellett egy picit rajta. A formavilág jó, kifejezetten tetszik és hasznos lehet a paracord is. Mivel full tang, így egyértelmű volt, hogy a kés kapott egy törővéget is. A markolat és a penge közötti ujjvájat nem rossz, valamivel könnyebben vezethető a kés, mondjuk tollaság készítésnél. A markolatra mindenképpen kell a paracord, máskülönben kényelmetlen, már kis munkához is. Ütőfával, kesztyűben bizony bántottam a tenyeret rendesen; nem szívesen készítenék vele alapanyagot a tábortűzhöz. A felületkezelés kifejezetten rossz. Még semmit sem csináltam vele, csak ki-be huzigáltam a tokból és máris lekopott a látható szürkés réteg, ami így ebben a formában nem túlzás azt állítani, hogy pusztán dizájn elem.

Amit nagy hiányosságnak tartok, az a pengehát kialakítása, vagy épp ki nem alakítása. Hát mennyiből tartott volna legalább egy 1,5 centis szakaszon kaparóélt kialakítani, amivel a szikravető indítható lenne? Gerberék úgy gondolták, hogy egy túlélő késnél jó dolog az, ha a pengehát szépen le van kerekítve. Hát nem. Ha az utimate survival knife-nál, vagyis a BG nagyvasnál meg tudták oldani, akkor nem értem itt miért nem. Mindegy is. A Gerber-nél a kés a survival, vagyis a túlélő kategóriába szerepel, ami finoman szólva is nagyképűség, mind a használhatóságot, mind pedig a minőséget tekintve. A használat közben rá kellett jönnöm, hogy ez a kés bizony holt térben mozog. Túlélésre, bushcraftra, vadászatra alkalmatlan, EDC-ként pedig nem hordható, így jogos a kérdés, akkor meg minek?

A képeken láthatjátok, hogy csak pár alap dolgot játszottam a késsel, semmi extrém, de az éltartása olyan-amilyen (szőrt már nem húzta, papírt még úgy-ahogy vitte). Igaz könnyebb is utánhúzni, de ez egy túlélésre szánt késnél bizony eléggé lelombozó tud lenni, pláne, ha az árát is alapul vesszük. Itthon 11-12 ezer forint körül szerezhető be (a kúton pontgyűjtés után 8 ezer), ami bizony sok pénz egy ilyen pengéért. Ennyiből olyan svéd csodát (Mora) választhat az ember, ami minőségi ugrás, vagy inkább fényév távolság a kések között.
Összegzésként azt kell mondjam, hogy sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből a késből, mert ötletnek jópofa; egy okosabb anyagválasztással, 3 milliméterrel rövidebb pengével, illetve kaparóéllel kiváló  secondary/másodlagos kés is válhatott volna belőle, így viszont csak egy a sok közül.