A marketing csatornák visszajelzései és az értékesítések alapján azt vettem észre, hogy az emberek többségének lövése sincs a zseblámpákról. Egy-egy termék felhelyezésekor rendszeresen megkaptuk, hogy mi a fene kerül egy lámpán 10-15-30-100 ezer forintba?! A lámpa az lámpa, tartja az átlag user. Szóval tök jó a teszkós 1000 petákos zseblámpa is, meg a szóróanyagként osztogatott 50 000 mcd teljesítményű csoda is.
Hát, az a helyzet, hogy itt is az számít, ki, mire akarja használni, milyen elvárásai vannak. Ha arra kell, hogy évente kétszer megtaláljuk vele a kulcslyukat, vagy egy áramszünet esetén elbotorkáljunk a villanyóráig, nos, akkor bármi jó lehet.
Költségesebb lámpát az szerezzen be, aki gyakran használja, akár hivatásszerűen (hivatásos állomány tagja valahol), akár hobbi célra (outdoor, prepper vonal), és szeretné, ha az a lámpa strapabíró lenne (évtizedes hibamentes működés), esetlegesen extra funkciókkal, illetve a fényereje meghaladja egy gyertyáét, természetesen állítható módon, ütés és víz vagy cseppálló kivitelben (IPX szabványok szerint).
Gyakori például, hogy az olcsó lámpák dobozára írnak egy hatalmas számot, mögé pedig a titokzatos mcd betűket. Ettől egy tájékozatlanabb ember el fog alélni, hogy neki hű de szuper fényerejű lámpája van. Az mcd (microcandela) jelölés tipikusan a kedvező árú lámpák ismérve. A kettő közötti (kandela és microcandela) váltószám 1 000 000. Vagyis egy 90 000 microcandelás lámpa valójában 0,09 kandelának felel meg, ami jól láthatóan a lepkefing kategória, mivel egy átlagos gyertya fényerőssége 1 cd, egy 100 wattos izzólámpáé kb. 120 cd. A profi lámpáknál amúgy is inkább a lumen a jellemző érték, amit megadnak, mert ez jobban áttekinthető, gyakorlatiasabb szám. Sajnos a gyártók sokat kavarnak az eltérő mértékegységekkel, aminek nyilván az a célja, hogy a fizikai doktorival nem rendelkező felhasználók hamar elveszítsék a fonalat. Itt jön a képbe az a tény, hogy a profi zseblámpák adatlapja elég részletes, ami által bárki el tudja dönteni, hogy milyen erősségű az adott lámpa, a többi termékkel összevetve. Tehát a komolyabb lámpáknál meg van adva egy lumen érték, illetve feltüntetik a fénypászma maximális hatótávolságát is, vagy a különböző teljesítmények esetén a lámpa használhatósági (akku lemerülési) idejét. Ezek nem egyenesen arányos dolgok, hisz sok függ az áramkörtől, a LED-től, a vetítőlencsétől, stb. Ezért fontos, hogy minél több adat rendelkezésre álljon.
Célszerű fémtestű lámpát vásárolni, hisz az ellenállóbb a mechanikai behatásokkal szemben, mint a műanyag. De ezen belül is jobban preferált az alumínium, hisz az könnyebb, mint az acél, és ha a repülőgép technológiában használatos alut használják, annak a szilárdsági értékei fajlagosan igen kedvezőek.
Nagyon lényeges, hogy milyen LED-et tesznek a lámpába, illetve azt a LED-et, illetve az áram felvételt milyen áramkör kezeli, vezérli. Természetesen ez is elég nehezen áttekinthető terület, hisz a gyártó azt mond, amit akar. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalat az, hogy a jó nevű gyártók (Olight, Nitecore, Led Lenser, Fenix, stb) valóban csúcstechnika közeli technológiákat használnak, aminek bizony ára van.
Jellemző különbség a profi és a kedvező árú termékek között például az is, hogy mennyire stabil, vagy bizonytalan a kapcsolóegységek működése. A profi lámpáknál már nem csak finoman kapcsolható, de mégis határozottan működő mechanikai egységek a jellemzőek, de akár a teljesen hangtalan kapcsolás is (taktikai lámpáknál ez komoly előny lehet). Fontos tényező továbbá, hogy milyen a lámpa burája, fénygyűjtő/szóró felülete. Műanyag foncsorozva, vagy egyenletes alumínium tükör? Plexi vagy bevonatos ásványi üveg? Ezek mind-mind a minőség, teljesítmény és tartósság jellemző értékeit határozzák meg.
Már csak hab a tortán, hogy leejtve a lámpát búcsút is mondhatunk neki, vagy jó eséllyel átvészeli az ilyen baleseteket. Esik az eső, akkor most nem világíthatók, mert elázik a lámpa? Ez talán otthon – látszólag – közömbös, de egy túrán, expedíción, kutatás/mentés során, vagy akció közben nagyon nem mindegy!
Még nem is beszéltünk az áramellátásról. Tehát milyen elemmel, akkuval, töltési lehetőséggel, fogyasztást optimalizáló áramkörrel rendelkezik egy zseblámpa. Az olcsó modellek használhatóak ugyan, mondjuk AAA vagy AA méretű újratölthető elemmel, de nem rendelkeznek teljesítményszabályozó áramkörrel, ami értelemszerűen hátrányosan befolyásolja a fogyasztást. Egy ugyan olyan AA újratölthető elem tovább fog üzemelni – azonos teljesítmény mellett – egy profi lámpában.
Szóval lehet fikázni a ,,drága” lámpákat, de ez inkább az információk és gyakorlati tapasztalatok hiányára utal. Akinek jó az ,,olcsó” zseblámpa, használja bátran. Valószínűleg neki nincs is másra szüksége, vagy inkább még nem volt módja komoly zseblámpát kipróbálni. Aki viszont rendes felszerelést szeretne, tartósság, megbízhatóság és teljesítmény tekintetében, az bizony becsülni tud egy 15 – 30 – akárhány ezer forintos lámpát. Kinek-kinek mire van szüksége, igénye. A klasszikus példánál maradva, el lehet indulni A-ból B-be Trabanttal is, meg Audival is. Csak nem mindegy, hogy megérkezel-e, ha megérkezel, mennyi idő alatt érkezel meg, milyen biztonságban utaztál, mennyire volt üzembiztos a működés, milyen volt a kényelem, mennyi a fogyasztás, stb, és az erre rá bízhatom magam érzés.
Általánosságban ennyit emelnék ki. A többit majd megnézzük részletesen egy-egy konkrét terméknél, itt a blogon. Coming soon…