Üdv Mindenkinek!
Mint tudjátok, a főállásom az építőiparhoz kötődik. Vezető beosztásban dolgozom, de szeretek néha egy kicsit kilépni a megszokott hétköznapokból, ezért munkaidő idő után, hetenként kétszer őrködni szoktam az építkezéseink egyikén.
Ez ma is így történt. Van egy kis egységcsomagom – egy Tesco-s zsákszatyor (mondhatni egy nagyobb méretű EDC pakk) -, amiben a szokásos kis cuccaim össze vannak készítve minden eshetőségre felkészülve. Enni ilyenkor jellemzően zacskós kajákat szoktam készíteni (vannak köztük elég ízletesek is). Ilyenkor a főzési alkalmatosságom ez szokott lenni.
De ma gondoltam egy nagyot és úgy döntöttem, mást fogok kajálni. A napokban kaptam egy grillrácsot, itt az alkalom, hogy kipróbáljam. Célirányosan nem készültem rá, de mint kiderült, minden cuccom megvan hozzá, ami csak kellhet.
Nem tudom, ki hogy szokott tüzet rakni. Elmondom, hogy én miként csinálom, hátha valakinek adok ötletet, tippet.
Mindenféleképpen illik a tüzet körbehatárolni valamilyen égésbiztos anyaggal. A természetben jellemzően könnyű dolgunk van, elvégre kő/szikladarab mindig található – ez nagyon fontos, elvégre nem szeretnénk, hogy a tűz továbbterjedjen. Ajánlott közvetlenül a tűz alá fadarabokat tenni – ez azért kell, hogy alulról is tudjon egy kicsit levegőzni, valamint a fa ne szívjon fel nedvességet a földről.
Ha éppen nem készültünk fel a tűzrakásra és nincs nálunk éleszték, akkor nézzünk szét a környezetünkben, hátha találunk valami könnyen meggyújtható anyagot, ami arányában nézve sokáig ég. Én kartonpapírt használtam e célra. (Ha felkészültebb lettem volna, akkor tamponnal, vagy tűzgyújtó zselével tettem volna ezt.)
Bár a kartont egyébként is elég nehéz lenne meggyújtani szikravetővel, mivel nem készültem a feladatra, ezért nem is volt nálam. Maradt a vihargyújtó, ami az EDC pakkomban benne volt, az meg ugye folyamatosan a táskámban pihen. (Halkan megjegyzem, hogy egy szikravető is be fog ugrani a csomagomba, elvégre az gázzal működő tűzgyújtó eszközök hidegben nem a legmegbízhatóbbak.)
Első nekifutásra 2-3 marék száraz, maximum kisujj vastagságú gallyat gyűjts össze. Miután a papírt meggyújtottam, apránként teszem rá a fát úgy, hogy mindig tudjon levegőzni, és folyamatosan teszem rá a vastagabb ágakat. A nedvesebbekkel pedig körberakom a tüzet, hogy ki tudjanak száradni. Tanács: az ágakat ne közvetlenül földről vegyük fel, mert ha nem is volt csapadék, a nedvességet magukba szívják. A legjobb, ha a fákról törjük le a korhadt részeket. (Ha kicsit is gyakorlott vagy, nagyon kevés az a helyzet, amikor ne lehetne tüzet gyújtani. Vannak praktikák és különböző speciális „éleszték” amik segítségével szélsőségesebb időjárás közben is sikerélményünk lehet.)
Mivel sült debreceni elkészítése a cél a grillrácson, ezért elég vastag parázságyat kell összehozni, hogy ne égjen, hanem süljön. Sajna ez elég időigényes feladat, amit nem könnyű kivárni egy nehéz nap után. Én természetesen kicsit megégettem, de szerencsére még a fogyaszthatóság határain belül.
A tüzeskedés folyamán nagyon ügyeljünk a környezetünkre! Mindenképp ajánlott, hogy a közvetlen közelünkben legyen valami lehetőségünk arra, hogy a tüzet el tudjuk oltani; valamint ne hagyjuk soha felügyelet nélkül a tűzhelyünket. Ha kicsit is figyelünk rá, akkor igen sokat tud lendíteni hangulatunkon, valamint az sem hátrány, hogy ételeinket el tudjuk készíteni, kávénkat meg tudjuk főzni.
Lehetőségeimhez mérten elég sokat tartózkodom az erdőben, és egyben biztos vagyok: az ember lelkiállapotán az erdő közepén egy kis „erdei csend” és egy kis ropogó tűz hangja sokat tud lendíteni.
És végül itt a végeredmény. Jó étvágyat hozzá!
Köszönöm hogy elolvastátok.
Maradok tisztelettel:
Sztrakkay aka syaky
ui: a képek minőségért elnézést kérek, mint már írtam nem készültem a dologra ezért csak a telefonom volt nálam és azzal készültek a fotók. Lehet, hogy egy fényképezőgépet is kellene rendszeresítenem a csomagban?
