A XIX. – ahogy én láttam

Üdv és Szia Mindenki!

Jó pár év óta nem látogattam ezt a rendezvényt, sőt ha őszinte akarok lenni semmilyen késes rendezvényt. Az élet keményen közbeszólt de nem hagyom magam, úgy döntöttem újra bekerülök a körforgásba. Legalábbis próbálkozom. Az élet majd eldönti, hogy jó ötlet volt-e vagy sem, tud működni vagy sem.

Az szeptember utolsó hétvégéjén tartották a Lurdy házban a XIX. Nemzetközi Késkiállítást és vásárt, gondoltam megnézem.

Szinte minden egyes blogomat mely ezzel a témával foglalkozik eddig úgy kezdtem, ha már itt vagy legalább találkozol a régi haverokkal és tudtok egy jót beszélgetni. Hát jelentem ez nekem nagyon nem jött össze, pedig ezen a kis területen több mint 3 órát tartózkodtam hátha megjelenik valaki régebbi ismerős, akivel egy pohár sör mellett tudnék eszmét cserélni. Hát ez sajna nem sikerült. Sőt nemcsak a látogatók tekintetében volt hiányérzetem, hanem a kiállítók tekintetében is. Hiányoltam Szaszát, Jenesest, Jakabot, Zsoltit is és Szálkai Robit is. (remélem nem hagytam ki senkit)

Az általam úgymond régebbi késkészítők között találtam, pár nekem újat is  – gondolom aki minden évben meglátogatja a rendezvényt azoknak nem új, csak nekem – aki talán 4-5 évvel ezelőtti emlékekkel rendelkezik e téren.

Sajnos a külföldiek igen kis számban képviseltették magukat, így a NEMZETKÖZI megnevezést kicsit túlzásnak érzem. Sajnos a marketingje a rendezvénynek még mindig rettentő kezdetleges, mintha nem is foglalkozna vele senki, csak nesze semmi fogd meg jól alapon működne, mind a kiállítók tekintetében, mind pedig a látogatók tekintetében. Ha nem vagy kimondottan késes körökben járatos, nem is tudhatsz róla, hogy ez a rendezvény létezik, elvégre sehol egy fizetett reklám, sehol egy hirdetés vagy esetleg egy cikk vagy interjú egy érintett kiállítóval. Kis túlzással azt mondanám szájról szájra terjed a kiállítás híre. Még a helyszínen sem volt jelezve a főbejáratoknál.

A nyitás pillanatában arányában véve nagy volt a tömeg. Ennek nagyon egyszerű oka van. A kiállítók jellemzően nem túl sok terméket hoznak ki bizonyos „siker termékekből” és mindenki le akar csapni rá. Ennek a tipikus példája most Nagy Csaba alias Le Goff bicskája volt. Nyitás után szerintem 20-30 perccel már az összes 5 darab el volt adva. Tény, hogy nagyon jóra sikeredett, maximálisan le a kalapom előtte. Őszinte leszek – nem néztem volna ki belőle ezt, tény az elmúlt pár év munkásságát nem nagyon követtem – de hatalmasat nőtt. Nekem Ő volt a rendezvény mondhatni csúcspontja. Ha esetleg a kapcsolatot fel szeretnétek venni vele akkor nagyon egyszerű a dolgotok a facebook oldalán elég aktív.

Amit mindig le is írtam, és mindig is hangoztattam, hiányolom a figyelemfelkeltés bármely formáját. Egy szépen megrendezett asztal különböző látványelemekkel rettentő sokat tudna dobni a marketingen. Ha van névjegykártya/szórólap az ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGGEL az sem hátrány. Egyedi megvilágítás az asztalra, hogy a látogató tudjon jó fotókat csinálni mert a helyi világítás elég gyatra. Esetleg tesztelhető kést kitenni amit saját felelősségre kipróbálható. Egy tablet az asztalon ami egy munkafolyamatot mutat be, és még sorolhatnám az ötleteket amivel az eladó mélyebb benyomást tudna hagyni a vásárlón ami szerintem nagyon fontos.

Volt egy élményem egy szlovákiai késbemutatón ahol az árusnál sonkát lehetett enni friss kenyérrel és tormával a kiállító asztala szegletében. Kell ennél több? Sosem felejtem el pedig 6 évvel ezelőtt volt.

Nagyon sok késkészítőnek nincs weboldala. Jobbik esetben van facebook felülete, és néha még talán képet is tesznek fel rá. Pár késkészítőnek van Instagram oldala, de nincs rajta a névjegykártyán az elérhetősége és képet se nagyon tesz fel rá. Tudom nem egyszerű a dolog. Mindenkiből csak egy van, ezzel a problémával én is erőteljesen küszködöm mert e pillanatban is terméket kellene feltennem a webshopba vagy fordításokat készíteni a termékeimhez vagy éppen emailekre válaszolni. Tudom ismerem a problémát, de ha az ember NAGYOBB akar lenni akkor ezekre a problémákra megoldást KELL TALÁLNI.

És akkor kezdődjön az élménybeszámoló.

Mert valahol a kedvencünket is tartani kell. Ha jók az információim késtartót nemcsak fából hanem igény szerint műanyagból is elkészíti. Weboldallal sajna nem rendelkezik, illetve domain név van de átirányít egy facebook profilra amin az utolsó bejegyzés majd egy éves – hát nem túl szerencsés bemutatkozás.

Régi ismerős és nagy kedvenc a Katona  kések. Szeretem benne az erőt és a masszivitást. Na őt megtalálod az Instagram oldalon is és a Facebookon is.

Igaz nem szúró-vágó szerszám, de mindenképpen említésre méltó handmade termék. Pethő Sándor alias Pendors – kézműves tollak minden mennyiségben és kialakításban.

A következő kiállító aki nagyon tetszett az Perényi László késkészítő asztala volt. Itt már látható volt egy kis dizájn, és nem a cég által adott snassz mezei zöld terítő. A neten sajna sokat nem lehet találni róla – ezen bőven van mit javítania. Pár képet és pár videót találtam csak. Ha tőle akarsz vásárolni, kicsit meg kell dolgoznod érte. Tetszett, hogy a kései, a bőrtokjai és az asztala is kilógott a tömegből, nem 12 egy tucat – és még a névjegykártyája is eléggé egyedire sikerült.

Semmiféleképpen nem hagynám ki a Szabó András által fémjelezett baltákat. Konkrétan rá utaló weboldalt nem találtam, facebook oldala van – de privát. De ha kicsit szétnézel a neten könnyen rá lehet találni mert sokan írtak már róla és tesztelték eszközeit. Én is, és nekem is van tőle egy úgynevezett Viking baltám, egy bemutató videó készült is róla még az őskorban.

A következő kiállító az aki minden egyes késkészítő dolgát megkönnyíti. Hatalmas választékkal minden tekintetben – legyen az acél, vagy markolatpanel vagy éppen mozaikszegecs vagy bármi kis apróság. Rendelkeznek Facebook felülettel is ami naprakész és természetesen van egy igen jó webshopfelületük is.

Berényi Sándor nekem a nagy „öregek” sorába tartozik. Sajnos rendszeresen használatos felületet nem találtam weboldala ugyan van de ránézésre nem túl sűrűn van frissítve. Mivel az elmúlt időszakban nem nagyon voltam aktív, így nem tudok semmi konkrétumot. Nagyon szép minőségi damaszk pengéket kovácsol, és ha jól tudom Kuvasz készíti a késeihez a tokot.

Hochstein György igen különleges bevonatú késeivel örvendeztette meg a rendezvény látogatóit. Igaz már több mint egy éve használja ezt a bevonatot a késein de én még nem hallottam róla – gondolom sokan mások sem. Eddig abban a tudatban voltam, hogy a legjobb bevonat a DLC de mint kiderült ez sem tökéletes mert a bevonat alatt a pontrozsda valami kémia folyamat során  kialakulhat de a továbbfejlesztett változata a DCY bevonat maga a tökély. Hát tény – gyönyörű. Sajnos a képek ezt nem nagyon adják vissza a rossz fények miatt. Social media tekintetében eléggé felkészült. Saját weboldallal és facebook profillal is rendelkezik – tény az utóbbi egy zárt csoport, valamint Instagramon is regisztrálva van és a magyarkesek.hu oldalon is megrendelhető egyes termékei. Termékei gyönyörűek, tele vannak ötlettel – de nem a magyar piacra készültek vagy legalábbis egy elég szűk réteg tudja ezt az árat megfizetni.

És végül ami nagyon tetszett, de sajnos a névjegykártyáját elhagytam így nevesíteni sajnos nem tudom (ha te tudod írd meg és kiegészítem). Maximálisan csak tisztelni tudom azt aki ilyet tud készíteni.

Nekem ennyi fért bele. A poszt természetesen nem teljeskörű. Az általam megjelenítetteken kívül természetesen még sokan voltak. Hangsúlyozom a blog az én véleményemet és ízlésvilágomat tükrözi, semmilyen messzemenő következtetést nem kell levonni belőle, és ha nem vagy benne nem kell megsértődni rajta, szerencsére különbözőek vagyunk és mindenkinek megvan a maga keresztje.

Remélem azért tudtam valami újat mutatni, mondani neked.