Mostanában el kezdtem saját magamnak kialakítani egy optimális kés portfóliót. Természetesen, a tökéletes összeállítás nem létezik, illetve nem elérhető, hisz folyton kompromisszumot kell kötnünk, leginkább az anyagiak okán, de törekedni azért lehet rá. Legfontosabbnak egy-két foldert éreztem, aztán jött a Leatherman multi, majd a fixek. Egy ideje pedig motoszkált bennem, hogy jól mutatna a polcomon egy nyakkés is. Három modellt néztem ki. Az egyik túl drága volt nekem. A másik túl egyértelműen gyilkolásra való. Így maradt a harmadik, e poszt alanya. Ezt persze ne úgy értsétek, hogy ez valami leeső darab, jobb híján. A maga nemében mindhárom jó és kívánatos eszköz, csak vannak körülmények, amiket az embernek figyelembe kell vennie. A Böker Magyar egyrészt tetszett, másrészt a tervezővel való korábbi levelezésem kapcsán, Farkas Péter olyan szimpatikussá vált számomra, hogy adódott a dolog, az ő kését válasszam. Így is lett, nemrég eljutott hozzám a kis penge. Bevallom, jobban tetszik élőben, mint a fotók alapján. Kézbe fogva már van dimenziója a dolognak, és nem csupán egy súlytalan valami.
Természetesen ezen cikk előtt is konzultáltam Péterrel. Megtudtam, hogy nem Bökeres rendelésre készített nyakkést, hanem rábízták mit ad le.
,, A koncepció az volt, hogy szerettem volna a lehető legkisebb „vasba” a lehető legnagyobb használati értéket és „komfortot” besuvasztani. Persze a használati érték egy nyakkés esetében mindenképpen erősen korlátozott, inkább a kényelmi vonalon lehet újat nyújtani. Az ilyen jellegű késeknél jellemzően a mutatóujj számára alakítanak ki furatot, ezen viszont a középső ujjnak van furat, ami szvsz. lényegesen stabilabb fogást tesz lehetővé. Érdekes, hogy mielőtt megterveztem és elkészítettem, nem találkoztam ezzel a megoldással – pedig kimondottan kerestem -, azóta viszont már találkoztam néhány középső ujj furatos nyakkéssel.
Elég sokat agyaltam, amíg elnyerte a végső formáját. Szemben az el Héroeval, ami pontosan olyan, mint ahogy jó tíz éve egy ihletett pillanatomban, első lendülettel papírra vetettem. Jó pár plexi mintát készítettem, mire megtaláltam azt a formát ami tetszett és – legalábbis nekem – kényelmes volt.
Nem felkérésre készült, csak valahogy rákattantam erre a témára. Kicsit bosszantott hogy miután elkészült a kész kés, szembesültem vele, hogy a pengeforma erősen hajaz a Böker Plus Edit-re. Ezt mondjuk Bökerék is konstatálták amikor megmutattam nekik, de nem különösebben zavarta őket. Mióta láttam annál korábbi, hasonló pengeformákat engem sem. Hiába, ahogy már néhányszor megállapítást nyert: nem igazán lehet olyan használható pengeformát kitalálni, ami ne hasonlítana valami meglévőre.
A felhasznált acél fajtáját saját hatáskörben döntötte el a Böker. Érdekes módon a Magyar nevet is ők adták. A legutóbbi modell esetében már elküldték az általuk készített proto képeit véleményezésre, hogy mennyire vagyok elégedett vele, és mit kívánok változtatni. Meg is lepődtem, úgy látszik kezdenek komolyan venni. 🙂
Amúgy a 440C egy ilyen késhez szerintem tökéletesen megfelel. A proto N690-ből készült.”
Adatok:
- Penge hossza: 50 mm
- Penge vastagsága: 5 mm
- Penge anyaga: 440 C
- Súlya: 58 g
- Teljes hossza: 107 mm
A fogás, a lehetőségekhez mérten kellemes. Az eszköz néhány alap fogásban igen jól irányítható. A konvex él borotvál, nagyon meggyőző.
A gyárilag hozzáadott kydex tok bár nem Tek-Lok kompatibilis, de ez egy nyakkés esetén bocsánatos bűn. Kiválóan tartja a pengét, mégis könnyen kioldható, anélkül, hogy a golyós lánccal együtt letépnénk a nyakunkból. Mint a késsel, a tokkal is elégedett vagyok.Könnyű, csicsa mentes kydex taco konstrukció.
A Böker Magyart ár/érték arányban kiváló ajánlatnak tartom. Szúrásra kevésbé alkalmas, de vágásra remek szerszám. S, hogy a cím is magyarázatot leljen, elárulom, ezt a termékét a Böker sajnos kivonja a gyártásból. De ez jó hír a gyűjtőknek (az enyém az 575-ös példány), mert ebből adódóan a kés ára emelkedni fog. Ezért jó befektetésnek, illetve kb. utolsó lehetőségnek tartom a beszerzésre ezt az időszakot. Tehát a huszonnegyedik órában vagyunk…
Az „optimális” szó rossz, a „kívánt” jobb lenne, mert az optimális nem függ az anyagiaktól. Adj egy darab megköszörült szögvasat James kezébe, és több dolgot elvégez vele seperc alatt, mint a Hidegfém Csoport összesen. 🙂 A „kívánt” viszont mást jelent, abba beleférnek a kurva drága polcos kések is.
Köszönjük szépen a hozzászólást.
Maradjunk annyiban akkor, hogy James dolgozzon/munkálkodjon egy darab megköszörült szögvassal. 🙂
Szerintem az optimálisban az is benne van,hogy megvehetem ugyan a drága nyakkést, de ha elhagyom nagyobb a bukta, tehát az olcsóbb és ugyanúgy használható máris optimálisabb . Hát ja,James az James. 🙂