Ka-Bar, kavar, EsKabar…

A címbéli varázs mondat, pontosabban három cég együttműködése hozta létre azt a kést, amit ma, mint a nyulat a cilinderből, előhúztunk nektek.

A Ka-Bar Knives Inc bábáskodása mellett, a Becker Knife and Tool és az Esee Knives tette össze, amije volt. Mindkét kiválasztott modell népszerű önmagában is. Talán ezért gondolhatták úgy, hogy egy összeolvadás csak jót tehet. Az elsőre is látszik, hogy a Becker Necker egy fokkal jobban használható (erről nyilván megoszlanak a vélemények), de minimum dizájnosabb pengéjét hozták össze az Izula szerencsésebb formájú hátsójával, azaz markolatával. Az eredmény – látványra – elég meggyőző. Szóval olyan lett, mint egy okos férfi, és egy szép nő gyermeke. 🙂 Még a név is egy sima hibrid. Es(ee)KaBar. Egyszerű és zseniális, mint a faék.

Egy kép jól mutatja az evolúciót.

A varázslat kész, nézzük az adatokat.

A felhasznált alapanyag, a Ka-Barnál kedvelt 1095 króm vanádium ötvözetű szénacél, 56-58 HRC-re edzve. (Létezik egy D’Eskabar nevű változat is, ami D2 acéllal és kőmosott felülettel készül) Mivel markolatpanelek nincsenek, így a penge és a nyél egyetlen, monoblokk egységet képez. Természetesen – házilag – bárki tekerhet rá paracord zsinórt, hogy kényelmesebb legyen az eszköz fogása. Ennek a módszernek az előnye, hogy szinte hangulatunknak megfelelően változtathatjuk a markolat fonatot. A penge klasszikus drop point, egyenes leélezéssel, 15 fokban. Az egész egység kapott egy fekete színű, rozsdagátló, műgyanta (epoxy) bevonatot.

A késhez gyárilag egy üvegszál erősítésű nylon tok jár, ami taiwani illetőségű. De szokás szerint, maga a kés USA gyártmány. Ha valaki elégedetelen lenne a gyári tokkal, akkor sem kell bele esni a kétségbe, mivel ehhez a típushoz rengeteg fajtát készítenek amatőr és profi kydex lovasok. Az Ebayen  sokba belebotlani.

Mivel ez a vas, két korábbi jó kés ötvözete, a szerkezete pedig finoman szólva egyszerű, ezért nagyon nem lehetett elrontani a kivitelezést. A használhatóságnál vannak persze pro és kontra érvek. Pozitívum a könnyű súly. Túlélőfelszerelésbe, prepper BOB-ba nagyon nem mindegy, hogy mit teszünk, mert cipelni kell, akár sokáig. Könnyebb vágásokhoz használható markolatborítás nélkül is.

De, ha erőteljesebb vágásra, szúrásra készülünk, akkor szerencsésebb betekerni valamivel a markolatot. Ez kényelmesebb, biztonságosabb, stabilabb fogást fog eredményezni. Ugyanakkor egy paracord, vagy akár más anyag

rátekerésével, még mindig nem kapunk olyan jó ad hoc markolatot, mint egy gyárilag kialakított, ergonomikus, kellő vastagságú műgyanta paneles verzió. Szóval ez egy kompromisszum, amit annak függvényében kell vagy nem kell vállalnunk, hogy mire akarnánk használni az EsKabart. De örömünkre megvan a választás szabadsága, és a tény, hogy egyébiránt a kés elég szép darabja lehet egy gyűjteménynek, vagy hasznos társ, kiegészítő kés bárkinek.

Természetesen egyéb okosság is létezik a  markolat kérdésre. Mivel a kés szelídebb vége az Izuláé, ezért – elvileg – rá lehet szerelni az Izula II-höz árult gyári micarta paneleket (nem próbáltam, csak valaki felvetette), vagy a Ka-Bar által kihozott (fekete vagy narancs) zytel markolatokat. Így a fogható felület keskenységéből adódó – általam feltételezett és ezek szerint másnál is jelentkező – problémát, igaz plusz pénzért,  szépen meg lehet oldani. Persze, ezzel talán a kés eredeti lényege vész el, de ez már egy másik történet…